Ennek a malacnak márt történelme van! Az első darabot Pötiéknél (unokatesóm) fűztem, és kancsal lett. Ebből nekem teljesen logikusan következik, hogy leszedtem a lábát, és megigazítottam, de amikor elmondtam ezt Pötinek, elkapta a röhögés, aztán engem is, és azóta ez a minta a kancsal malac. Az a vicc, hogy megint kancsal lett :) de ezt most már nem bontom le, így tökéletes, és lehet röhögni!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése